VII. Magyar Bajnokság

A racketlon nem tartozik a megszokott, átlagos sportágak közé, ezt már régóta tudjuk. Éppen ezért a Magyar Bajnokság sem úgy néz ki, mint egy “konzervatív” szakág ugyanilyen eseménye. Az úszók éremhalmozóit, a focisták kritikán aluli viszonyait vagy a kajak-kenusok világbajnoksággal felérő versengését itt elfelejthetjük. A racketlon OB valami mást és különlegeset nyújt, és nyújtott idén is, július második hétvégéjén, Szigetszentmiklóson.

Már a helyszín is sok mindent előrevetít a versennyel kapcsolatban. Egy wellness panzió volt a házigazda, kiépített stranddal. A felfrissülést jelentő medence a szó szoros értelmében egy lépésnyire volt a pályáktól, ha nem figyeltél, a teniszpályára ballagva könnyen beleszédülhettél a vizesárokba. A körülményekből is adódott, hogy sok induló magával hozta feleségét, gyermekét, barátnőjét, így a racketlonosoknak sikerült elérnie azt, amiről az MLSZ csak álmodozhat: a meccsre járás családi programmá vált.

Indulók tekintetében azért van még hova felzárkóznunk, a három számjegyű nevezés még csak álom. Ennek ellenére sikerült elindítani öt egyéni és egy páros kategóriát. Sajnos női játékosokból eggyel sem találkozhattunk, de ezt írjuk a nyári szünet számlájára. Junior és szenior mezőny is indult, igaz nem túl sok résztvevővel. Tegyük hozzá, hogy a 45+-os kategória első három helyezettje elitben is dobogós lehetett volna, ha Sákovics Péter oda is benevez. A következtetéseket természetesen le kell vonnunk. Vagy a szenior versenyzőink túl jó játékosok (világranglista első két hely), vagy a fiatalabb felnőtt versenyzőink túl gyengék. Mindkettőben van igazság, Magyarországon még hiányzik az erős középmezőny. Vigasztalásként elmondom, ezzel nem vagyunk egyedül, a magyar tollaslabda hasonló problémákkal küzd már évek óta.

Apropó, tollaslabda. Egy dologban mindenképpen jobb magyar bajnokságot sikerült szerveznünk, mint a tollasosoknak. Szinte végig, két napon keresztül voltak nézők a pályák mellett. Ez nyilván alapvetően a családtagokat jelenti, de akkor is bizakodásra adhat okot. Talán pár év múlva már annyian akarják megnézni az elit finálét, hogy ülésrendet kell készítenünk, és biztonsági őröket fogadnunk!

Az eredményekről nem szeretnék sokat szólni, aki ott volt, úgyis tudja, aki nem, az pedig megtalálja a cikk alján. Legyen elég annyi, hogy akárcsak pár órával később Wimbledonban, vasárnap délelőtt Szigetszentmiklóson is címvédés volt férfi elit kategóriában. Szenior világranglista vezetőnk, világbajnokunk, elit top 20-as játékosunk, Nándori Levente tenisz nélkül gyalogolt keresztül a mezőnyön. Pedig mint tudjuk, neki az a legerősebb száma…

Ha minden jól megy, október végén a Hungarian Openen legkorábban ismét együtt lesz a csapat, de a jövő évi Magyar Bajnokságon már mindenképpen. Addig is kitartást, és sok sikert mindenkinek a hazai és nemzetközi versenyeken!

(Molnár Kristóf beszámolója)

A részletes eredmények itt megtekinthetők.